BM - OKF

 

ORFK

 

NAV

 

 

MOL

 

HVESZ

 

Volánpack

 

    Veszélyes áru szállítás/ Közút (ADR) /Logisztikai bázisok

 

A nemzetközi szervezetek már korábban kialakították a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó jogi szabályozást. Ehhez csatlakozott Magyarország az ún. Seveso irányelv bevezetésével 2001-ben. Az első módosítás 2006-ban történt, a legfrissebb változások közül a 2011. évi CXXVIII. számú törvényt és a végrehajtását szabályozó rendeleteket, kiemelten a 219/2011. (X.20.) Kormányrendeletet érdemes megemlíteni.

vonatkozó szabályozás értelmében meghatározunk küszöbérték alatti, alsó, és felső küszöbértékű üzemeket. Ezeket a tárolt veszélyes anyag dedikált mennyisége alapján különböztetjük meg.

A már említett 2011. évi CXXVIII. (katasztrófa) törvény és a végrehajtását szolgáló 219/2011. Kormányrendelet – a Seveso II. irányelvvel megegyezően, összhangban a Magyarországon érvényes Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel – alapján az üzemek építésügyi - létesítési engedélyezését (Kat. 25. § (1), a veszélyes tevékenység megkezdésének (Kat. 25. § (1) a tevékenység újbóli megkezdésének (Kat. 27. § (3) a) pont), illetve a jogerős engedélyeket érintő jelentős változtatásokkal kapcsolatos eljárásokat, és a szükséges jelentések, dokumentációk felülvizsgálatát az iparbiztonsági hatósági eljárások keretén belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága végzi.

A Seveso II. irányelv hatálya alá tartozó üzemek listáját a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának honlapján lehet megtalálni

VESZÉLYES ÜZEM ADATBÁZIS

 

2011.december 31-ig a felsorolás 5 db alsó, és 6 db felső küszöbértékű logisztikai bázist tartalmazott, ideértve gyártói és szolgáltatói központokat is.

Alsó és felső küszöbértékű üzemek,  (raktárak, logisztikai központok)    

Egy szolgáltatói veszélyes áru logisztikai központ kialakításakor aspecifikációs követelményeket a rendeltetés, azaz a veszélyes áru logisztikai központ tervezett jellege határozza meg.

Ez azt jelenti, hogy a „hagyományos” logisztikai központoktól több vonatkozásban eltérő tervezési és kivitelezési szempontokat kell figyelembe venni.

Már a tervezés időszakában a hatályos építési, szakhatósági szabályokon kívül érdemes a nemzetköziszakirodalomban megtalálható feltételrendszereket, ajánlásokat a műszaki dokumentációba integrálni.

Hangsúlyosan figyelembe kell venni, hogy már ebben a fázisban megkezdődik, az üzemeltető (beruházó) felelőssége, a megfelelő szakértők kiválasztásával, az engedélyezéssel, kivitelezéssel kapcsolatos dokumentáció (beleértve az egyes szakhatósági egyeztetések jegyzőkönyveit, a létesítéssel kapcsolatos szakági határozatokat) szigorú és következetés összeállításnak ellenőrzésével.

A közelmúlt sajnálatos eseményei igazolják, hogy ennek elmulasztása, vagy elhanyagolása milyen mértékű anyagi és jogi következménnyel járhat. Természetesen a megbízók várható igényeit és szükségleteit is figyelembe kell venni, ami a jogszabályi környezettől pozitívabb irányban eltérő építési és létesítési megoldásokat eredményezhet.

 

Többek között ilyen megoldás lehet:

-       Építészet;

o   Speciálisan méretezett, megerősített vasbeton szerkezet

o   Épület akadálymentes körbejárhatósága, menekülő utak

o   Fokozott tűzvédelmi előírások

o   Zsiliprendszer

-       Környezetvédelmi elvárások

o   Levegő-, víz-(talajvíz) és talajvédelem.

o   Szennyezések visszatartása megfelelő (min. duplikált) szigeteléssel

     és felfogó kapacitással

-       Gépészet;

o   Intelligens érzékelő, és vezérlő rendszerek

o   Légtechnikai gépészet

o   Beépített gázzal oltó rendszer

-       Egyéb extrák;

o   teljes védelmi funkciót ellátó külső hálózattól független áramellátás

    (diesel generátor)

 

Természetesen a felsorolás korántsem teljes, és kijelenthetjük, hogy komplex biztonsági megoldások nem, vagy csak nagy költséggel kivitelezhetőek a meglévő, „hagyományos” raktárak átépítésekor.

Mindezeken felül a megfelelően előkészített, és kivitelezett létesítmény sem felel meg speciális funkciójának a gondos és előírásszerű üzemeltetési feladatok ellátása nélkül (szintén a teljesség igénye nélkül):

SEVESO (ADR) management:

o   Biztonság Irányítási Rendszer gondos karbantartása

o   Gyakorlatok, önellenőrzés

o   Jogszabályi változások nyomon követése

o   Logisztika: különböző osztályú, halmazállapotú és egymással

     veszélyesen reagáló anyagok elkülönítése

Műszaki üzemeltetés:

 o   Monitoring rendszerek fenntartása (pl. talajvíz-figyelő kutak),

      kibocsájtások paraméterezése

o    Védelmi berendezések, rendszerek, felszerelések gondos

      karbantartása, felülvizsgálata (pl. ATEX robbanás-biztos

      felülvizsgálata, egyéni védő felszerelések)    

A következő években várhatóan a veszélyes anyagok logisztikájával kapcsolatos felügyeleti ellenőrzések az EU-s előírásoknak és a társadalmi elvárásoknak megfelelően szigorodni fognak, és erősödik a vegyi anyagok biztonságos kezelését illető megbízói igény is.

Ennek megfelelően a magyarországi modern logisztikai raktárbázisok az elérhető legkifinomultabb műszaki megoldásokkal és biztonsági berendezésekkel felszerelve kínálnak lehetőséget arra, hogy a hazánk a közép-európai veszélyes áru logisztikai piac központjává léphessen elő a következő években.