Veszélyes áru szállítás/ Közút (ADR) /Logisztikai bázisok
A nemzetközi szervezetek már korábban kialakították a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó jogi szabályozást. Ehhez csatlakozott Magyarország az ún. Seveso irányelv bevezetésével 2001-ben. Az első módosítás 2006-ban történt, a legfrissebb változások közül a 2011. évi CXXVIII. számú törvényt és a végrehajtását szabályozó rendeleteket, kiemelten a 219/2011. (X.20.) Kormányrendeletet érdemes megemlíteni.
vonatkozó szabályozás értelmében meghatározunk küszöbérték alatti, alsó, és felső küszöbértékű üzemeket. Ezeket a tárolt veszélyes anyag dedikált mennyisége alapján különböztetjük meg.
A már említett 2011. évi CXXVIII. (katasztrófa) törvény és a végrehajtását szolgáló 219/2011. Kormányrendelet – a Seveso II. irányelvvel megegyezően, összhangban a Magyarországon érvényes Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel – alapján az üzemek építésügyi - létesítési engedélyezését (Kat. 25. § (1), a veszélyes tevékenység megkezdésének (Kat. 25. § (1) a tevékenység újbóli megkezdésének (Kat. 27. § (3) a) pont), illetve a jogerős engedélyeket érintő jelentős változtatásokkal kapcsolatos eljárásokat, és a szükséges jelentések, dokumentációk felülvizsgálatát az iparbiztonsági hatósági eljárások keretén belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága végzi.
A Seveso II. irányelv hatálya alá tartozó üzemek listáját a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának honlapján lehet megtalálni
2011.december 31-ig a felsorolás 5 db alsó, és 6 db felső küszöbértékű logisztikai bázist tartalmazott, ideértve gyártói és szolgáltatói központokat is.
Alsó és felső küszöbértékű üzemek, (raktárak, logisztikai központok)
Egy szolgáltatói veszélyes áru logisztikai központ kialakításakor aspecifikációs követelményeket a rendeltetés, azaz a veszélyes áru logisztikai központ tervezett jellege határozza meg.
Ez azt jelenti, hogy a „hagyományos” logisztikai központoktól több vonatkozásban eltérő tervezési és kivitelezési szempontokat kell figyelembe venni.
Már a tervezés időszakában a hatályos építési, szakhatósági szabályokon kívül érdemes a nemzetköziszakirodalomban megtalálható feltételrendszereket, ajánlásokat a műszaki dokumentációba integrálni.
Hangsúlyosan figyelembe kell venni, hogy már ebben a fázisban megkezdődik, az üzemeltető (beruházó) felelőssége, a megfelelő szakértők kiválasztásával, az engedélyezéssel, kivitelezéssel kapcsolatos dokumentáció (beleértve az egyes szakhatósági egyeztetések jegyzőkönyveit, a létesítéssel kapcsolatos szakági határozatokat) szigorú és következetés összeállításnak ellenőrzésével.
A közelmúlt sajnálatos eseményei igazolják, hogy ennek elmulasztása, vagy elhanyagolása milyen mértékű anyagi és jogi következménnyel járhat. Természetesen a megbízók várható igényeit és szükségleteit is figyelembe kell venni, ami a jogszabályi környezettől pozitívabb irányban eltérő építési és létesítési megoldásokat eredményezhet.
Többek között ilyen megoldás lehet:
- Építészet;
o Speciálisan méretezett, megerősített vasbeton szerkezet
o Épület akadálymentes körbejárhatósága, menekülő utak
o Fokozott tűzvédelmi előírások
o Zsiliprendszer
- Környezetvédelmi elvárások
o Levegő-, víz-(talajvíz) és talajvédelem.
o Szennyezések visszatartása megfelelő (min. duplikált) szigeteléssel
és felfogó kapacitással
- Gépészet;
o Intelligens érzékelő, és vezérlő rendszerek
o Légtechnikai gépészet
o Beépített gázzal oltó rendszer
- Egyéb extrák;
o teljes védelmi funkciót ellátó külső hálózattól független áramellátás
(diesel generátor)
Természetesen a felsorolás korántsem teljes, és kijelenthetjük, hogy komplex biztonsági megoldások nem, vagy csak nagy költséggel kivitelezhetőek a meglévő, „hagyományos” raktárak átépítésekor.
Mindezeken felül a megfelelően előkészített, és kivitelezett létesítmény sem felel meg speciális funkciójának a gondos és előírásszerű üzemeltetési feladatok ellátása nélkül (szintén a teljesség igénye nélkül):
SEVESO (ADR) management:
o Biztonság Irányítási Rendszer gondos karbantartása
o Gyakorlatok, önellenőrzés
o Jogszabályi változások nyomon követése
o Logisztika: különböző osztályú, halmazállapotú és egymással
veszélyesen reagáló anyagok elkülönítése
Műszaki üzemeltetés:
o Monitoring rendszerek fenntartása (pl. talajvíz-figyelő kutak),
kibocsájtások paraméterezése
o Védelmi berendezések, rendszerek, felszerelések gondos
karbantartása, felülvizsgálata (pl. ATEX robbanás-biztos
felülvizsgálata, egyéni védő felszerelések)
A következő években várhatóan a veszélyes anyagok logisztikájával kapcsolatos felügyeleti ellenőrzések az EU-s előírásoknak és a társadalmi elvárásoknak megfelelően szigorodni fognak, és erősödik a vegyi anyagok biztonságos kezelését illető megbízói igény is.
Ennek megfelelően a magyarországi modern logisztikai raktárbázisok az elérhető legkifinomultabb műszaki megoldásokkal és biztonsági berendezésekkel felszerelve kínálnak lehetőséget arra, hogy a hazánk a közép-európai veszélyes áru logisztikai piac központjává léphessen elő a következő években.